Győr lakóinak száma mintegy 130 000, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A Mosoni-Duna mellett fekvő város a Kisalföld ipari, kereskedelmi, közlekedési és kulturális központja. Itt ömlik a Dunába a Rába és a Rábca.
Győr területén az újkőkorból kerültek elő a legrégebbi leletek, és a környék azóta szinte folyamatosan lakott. Kr. e. 350-től kb. 400 évig kelták éltek errefelé, a város első neve, Arrabona is kelta eredetű. A római korban Pannónia egyik jelentős váro sa volt, több hadi és kereskedelmi út futott itt össze: a Bécsbe, Sopronba, Szombathelyre, Veszprémbe, Székesfehérvárra vezető utak ma is nagyrészt a régi római utak nyomvonalán haladnak. A magyar honfoglalás után Arrabona, most már Győr néven, ismét jel entős hely: Szent István király vármegyeszékhellyé tette és püspökséget alapított a városban. Győr 1271-ben szabad királyi város lett, polgárai különböző kiváltságokat kaptak. A város a további századokban is töretlenül fejlődött, noha a XVI-XVII. század ban többször szenvedett tetemes károkat. A XIX. században ipari településsé váló Győr ma Magyarország legjelentősebb ipari központja, kulturális élete is jelentős, emellett iskolavárosnak is számít.
Győr Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest és Sopron előzi meg. Védett épületeinek legnagyobb része a XVI. században emelt városfalakon belül található. A következőkben csak a legjelentősebbeket ismertetjük.
A Bécsi kapu tér Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. Nyugati oldala a múlt század közepe óta nyitott a Rába felé, keleti oldalát részben középkori eredetű barokk, copf és klasszicista stílusú házak határolják. A téren, egészen a XVI. századi g, nagyméretű római épület maradványai álltak. Valószínűleg ennek köveit használták fel a vár építéséhez. A tér közepén Mátrai Lajos alkotása, Kisfaludy Károly bronzszobra látható.
Karmelita templom
9021 Győr, Bécsi kapu tér T96/320-943 Kapcsolat:Győr-belvárosi plébániahivatal, 96/320-833
A Karmelita templom (Bécsi kapu tér) 1716 és 1725 között épült Wittwer Márton Athanáz (1667¦1732) karmelita szerzetes tervei szerint. Oromzatos, volutás, szép barokk homlokzata mögött a templom tömege elliptikus alaprajzú, a szentély melletti toronnya l. A homlokzatot három, fülkében elhelyezett szobor díszíti. Az elliptikus templombelsőt tojásdad kupola fedi, a szentély egyenes záródású. Berendezése (a főoltár és a négy mellékoltár felépítménye, a pompás szószék, a padok, az aranyozott szobrok, a sek restye és a könyvtár remek fafaragásai) az építéssel egykorú, szintén Wittwer tervezése. A kivitelezés azonban már Richter Ferenc karmelita szerzetes művészi keze munkáját dicséri. A díszes barokk főoltár képén Szent István és Szent László a Magyarok Nag yasszonya előtt hódol. A kép festőjét nem ismerjük, de az biztos, hogy a négy mellékoltár képeit Martinus Altomonte alkotta az 1720-as években. A szentély falfestményét (Utolsó vacsora) és a kupola freskóit Johann Kastner festette 1908-ban. A gyóntatófol yosóról nyílik az ún. sötét kápolna vagy lorettói kápolna, amely a názáreti Szent Ház másolata; 1718-ban épült, benne fekete Szűz Mária-szobor látható. A templom alatt nagy kripta van, amelynek födémjét egyetlen oszlop támasztja alá. A kripta egyben osszárium (csontkamra) is, ide gyűjtik a száz évnél régebbi csontvázakat. A templomhoz csatlakozó, egykori karmelita kolostor ma szálloda.
A templom főbejáratától jobbra, kápolnaszerű fülkében áll Győr egyik legszebb barokk szobra, az ún. LHab Mária. A XVIII. század első feléből származó szobor eredetileg árvízi emlék volt, s valószínűleg a XIX. század végén hozták mai helyére.
A vár maradványai a karmelita templommal szemben emelkednek. Az erődítmény eredete a X. század végére nyúlik vissza; az évszázadok folyamán többször elpusztult és újjáépült. Legutóbb Napóleon katonái robbantották fel a várat 1809-ben. Csak az ún. Sfor za-udvar és -bástya, meg a mögötte lévő kazamaták maradtak meg. Itt láthatjuk a Xantus János Múzeum újkori kőtárát.
A Sforza-bástya alatti téren, a Rába partján Szent István lovas szobra áll, Medgyessy Ferenc (1881¦1958) szobrászművész alkotása.
Az Altabak-ház (Bécsi kapu tér 12.) eredetileg 1520 körül épülhetett; 1620 táján alakíttatta át Altabak János kanonok. Mai formáját a XVIII. sz.-ban kapta. Az egyemeletes ház két sarkán konzolokon nyugvó zárt erkélyek láthatók. A zárt erkély egyébként a győri barokk lakóház-építészet egyik legjellemzőbb vonása.
A Bezerédy-ház vagy Napóleon-ház (Király u. 4.) kétemeletes barokk lakóház; az 1770-es években, három régi épület összevonásával alakult ki. A francia megszállás idején a ház Bezerédy Ignác alispáné volt; 1809. aug. 31-én Napóleon itt töltötte az éjsz akát.
A Bécsi kapu térről a Rába Kettős híd vezet át a Rábca, a Mosoni-Duna és a Rába között kialakult városrészekbe, Íjvárosba és Szigetre. Ez utóbbi már a középkorban is lakott terület volt, az előbbi csak a XVI. században kezdett benépesülni. A híd közel ében látható az 1886-ban épült favázas, emeletes csónakház, amely ma is az evezős sportot szolgálja.
A volt izraelita Zsinagóga (Kossuth Lajos út 5. Íjváros városrész) hatalmas épülettömbjét 1868 és 1870 között építették, Fränkl bécsi építész tervei szerint. Az épület helyreállítása folyamatban van, sajátos hangulata révén napjainkban nemzetközi jele ntőségű kulturális rendezvényeknek (MEDIAWAVE fesztivál) szolgál színteréül.
Az ev. öregtemplom (Petőfi tér, Sziget városrész) 1783¦1785 között épült fel az evangélikus konvent udvarában. Építésére csak úgy kaptak engedélyt, hogy a templomnak zárt udvarban kellett állnia, torony nélkül. A téglalap alaprajzú templom egyszerű ho mlokzatait lizénák tagolják. Belső tere háromhajós, az oldalhajók felett karzatokkal. Szószékkel egybeépített oltára rokokó, az oltárképet Orlai Petrich Soma (1822¦1880) festette.
A Mosoni-Duna és a Rába összefolyása mellett emelkedik a Káptalan-domb. Itt alakult ki már a középkorban Győr vallási központja, a Püspökvár és a Székesegyház. A templomot XVII-XVIII. századi házak övezik. Néhol még megvannak a középkori várfalak mara dványai.
A Püspökvár a Káptalan-domb északnyugati sarkában áll. A Szent István király uralkodása alatt emelt palotából semmi sem maradt, az épület legrégebbi része a ma L alakú együttes északi szárnyába belefoglalt lakótorony, amely 1250 táján készült.
A nagy tömegű csonka torony mintegy 100 évvel későbbi. A többi épületrész főként a XVI. századból származik, a Rába felé néző falak és bástyák 1664-ben épültek. A XVIII. században valószínűleg Hefele Menyhért (1716¦1794) tervei szerint újult meg a pal ota. Mai külseje barokk. A csonka torony déli oldalához támaszkodik a gótikus Dóczy-kápolna, amelyet Nagylucsei (Dóczy) Orbán püspök építtetett 1487-ben. A kápolna szentélye az előkertből látható; bemenni nem lehet, mert ez a mindenkori győri püspök házi kápolnája. Ablakai kőrácsosak (a színes üvegablakokat Sztehlo Lili készítette az 1950-es években), belsejét csillagboltozat fedi. A csonka torony alatti dongaboltozatos kapualjban címerekkel díszített gótikus ülőfülkék vannak. Az északi szárny pincéjébő l keskeny lépcső vezet le az egykori lakótorony megmaradt részéhez; a Duna felé eső, régi bejárat ma (elfalazva) az udvar szintjénél 8 m-rel mélyebben fekszik ¦ a XVI. században ugyanis, a bástyák építésekor, a lakótorony Duna felőli részét feltöltötték.
Püspökvár
Cím:9021 Győr, Káptalandomb 1.
A Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században kiépített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya, Fehérvári kapu) a XVI-XVII. században épült.
A Püspökvár bejáratát kora reneszánsz sgraffitóval ékesített barokk csonka torony koronázza. Magja egy hatalmas, négyzet alaprajzú lakótorony, amit 1250 körül Orbán püspök építtetett. Vastag falai, boltozott, csúcsíves földszintje a megismétlődő feltöltések során egyre mélyebbre kerültek a föld színe alá. A toronyhoz simul Nagylucsei Orbán püspök 1487 körül emelt karcsú, magas házikápolnája. A hátsó kertre nyílik az egykori püspöki ebédlő hatalmas, késő gót ablaksora, bár az épületeket a XVIII. század végén késő barokk stílusban átalakították. A Püspökvár kertje magánterület; építészeti emlékei esetenként külön engedéllyel tekinthetők meg.
1526 után várható volt, hogy a török megtámadja Bécset, ami előtt az utolsó nagy erősség Győr volt. Ezért szorgalmazta a Habsburg-ház a győri vár megerősítését, és ezért hívták ide a kor legnevesebb olasz hadmérnökeit. Ők tervezték és építtették meg a tűzfegyverek elleni védekezésül a füles bástyákat. Az építkezések még nem fejeződtek be, amikor a török 1594-ben megtámadta a várat. Győr négy évre a törökök kezére került, 1598-ban aztán Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf visszafoglalta a várat.
A XIX. századi városrendezés idején a bástyák és a falak nagy részét lebontották. A megmaradtak egyike a Sforza-bástya, amelynek udvarán és XVI. századi késő gótikus, illetve XVII. századi reneszánsz kazamatáiban a győri Xantus János Múzeum kőtárát helyezték el, a bejárattal szemben pedig a Fehérvári kapu vaslemezes ajtaja áll. Mellette egy metszet hatalmasra nagyított fotója azt mutatja be, miként robbantották be a keresztény katonák 1598-as ostrom során a kaput.
A Sforza-bástya előtti téren állva a méretekből következtethetünk Győr stratégiai fontosságára, a formájából - szögletes vonalak, beugrások, ágyúállások - pedig arra, hogy korának legmodernebb vára volt. A sétálóknak oly kedves ágyúk azonban csak hangulatukban és nem időrendileg illenek a bástyákhoz.
A várfalak maradványaival az Alkotmány u. és a Kovács Pál u. északi házsorainak udvaraiban, valamint a Baross G. u. 32. sz. ház udvarában is találkozhatunk.
Várkazamata - és Kőtár
9021 Győr, Bécsi kapu tér 5.
T96/310-588
Xantus János Múzeum
Nyitva tartás:K-V 10-18 óráig.
A Kőtár sejtelmes félhomálya, különös hangulatot kölcsönöz a Krisztus utáni I. évszázad emlékeinek újraéléséhez.
A római legionáriusok síremlékei, szarkofágok, fejedelmi oltárok, egykori mérföldkövek egy stabil katonai erődbe vezetik képzeletben a látogatót. A polgárok biztonságban élnek, a pénzérmék, agyagedények, különböző mesterségek eszközei jólétről, kiterjedt kereskedelemről, a Római Birodalom egészébe beágyazható fejlett kulturáról vallanak.
A székesegyház
Cím:9021 Győr, Apor Vilmos tér
Plébániahivatal Telefon:96/320-833
Nyitvatartás:Szent László kápolna: 8-12, 14-18 óráig
A győri egyházmegyét Szent István király alapította. Minden bizonnyal már akkor épült templom is az egyházmegye központjában. Az első templom építését 1033-ra tehetjük. Ezt a hagyományt őrzi a templom északi oldalfalán lévő dombormű, amely szent Istvánt ábrázolja templommal és az 1033. évszámmal.
Az első templom román stílusban épült. A templom titulusa a Mennyekbe felvett Boldogasszony volt. A tatárjárás alkalmával ezt a templomot nagy pusztulás érte. Feltehető, hogy ebből a templomból maradt meg a mai északi hajó apszisának alsó, román stílusjegyeket viselő része.
A romos templomnak ugyancsak román stílusban való újjáépítése Omode püspök (1254-1263) idejére tehető, majd alig két évtized múlva a cseh Ottokár király hadai által ismét megrongálódott a templom.
Hédervári János ehhez a templomhoz építtet a déli homlokzaton gót stílusban kápolnát a Szentháromság tiszteletére 1404-ben. Ide is lett eltemetve.
Dóczy Orbán püspök (1481-1487) az egész Székesegyházat gót stílusban építtette újjá. Ennek a stílusnak maradványai ma is megtalálhatók a mostani sekrestye padlásán és a tetőtérben. Ezt a remek székesegyházat pusztította el 1529-ben az a tűzvész, amelyet a várkapitány gyújtott, mert a török elől fel akarta égetni az egész várat. A várkapitány neve Lamberg Kristóf volt. A török történetírók ebben az időben Győrt „égett városának nevezték. Az egyik torony valószínűleg ekkor dőlt le. Ezt követően az ortodox vallású Bakits Pál zsoldoskapitány a megmaradt toronyban levő harangokat elvitette.
Olyan állapotba került a templom a század közepére, hogy csak egy részét tudták istentiszteleti célra használni, sőt a templomhoz hozzáépítve istállók, raktárak és kisebb lakások sorakoztak.
I. Ferdinánd a Bécset fenyegető török veszedelem ellen megerősítette a várat és a templomot le akarta romboltatni, de erre mégsem került sor. Istentiszteleti célra azonban továbbra is csak a templom egy részét használhatták és azt el is választották fallal a többi résztől.
I. Draskovich György idejében (1578-1587) villámcsapás érte a templomot és annak egy részét romba döntötte. A templomban ekkor a lőszerraktár is megszűnt. A templom második tornya is ekkor dőlt le. 1594-ben Hardegg Nándor várkapitány feladta a töröknek a várat. Ekkor pecsételődött meg végleg a templom sorsa. Szimán basa a templom északi hajóját az ablakokig feltöltötte földdel és ágyúkat állított be az ablakmélyedésekbe. A sekrestyében és a Szentháromság kápolnában lőszert raktározott, a templom többi részét istállónak, a kriptát börtönnek használták.
A Székesegyház oldalsó látképe
A Bazilika főbejárata a nyugati homlokzaton, a torony alatt van. A bronzkaput Schima Bandi győri iparművész készítette 1938-ban. A belső tér háromhajós, fiókos dongaboltozat fedi. A főhajó boltozatán Anton Maulbertsch freskóját láthatjuk, amely a Tran sfiguratiót (Krisztus színeváltozása) ábrázolja; a fiókboltozatokon a prófétákat és evangélistákat szintén ő festette 1781-ben. A szentély boltozatán is Maulbertsch freskója van: magyar szentek hódolnak Isten előtt. A főoltár monumentális építményét Hefe le Menyhért tervezte, az oltárkép Maulbertsch 1772¦1781 közötti munkája: Mária mennybemenetele. A déli mellékhajó szentélyének oltárképét, amelynek témája Szent István vértanú megkövezése, Paul Troger bécsi művész festette a XVIII. Század közepén. Az ész aki mellékszentélyben Szent István és Szent László aranyozott szobrai között XVII. századi Szűz Mária-kegykép áll. A templom különleges dísze a két fekete oltár, az 1770-es évekből származó ón domborműves oltárok. A reliefeket Müller Jakab (Mollinarolo) készítette, témáik Szent Istvánnal és Szent Lászlóval kapcsolatosak. Gazdagon díszített a copf stílusú márvány szószék is, valamint a kanonoki stallumok.
A déli mellékhajóból nyílik az építtetőjéről régebben Héderváry-, ma inkább Szent László-kápolnának nevezett gótikus kápolna, amely 1404-ben készült. Gazdag gótikus hálóboltozat fedi, a színes üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili alkotásai 1959-ből. A káp olna oltárán áll Szent László király hermája, vagyis fej-ereklyetartója. A középkori magyar ötvösművészetnek ez a remeke I. László királyunk szentté avatása alkalmából készült a nagyváradi székesegyház számára. 1606-ban került Győrbe, a múlt század közep e óta őrzik ebben a kápolnában. Többszöri átalakítás után nyerte el mai formáját: a sodronyzománcos mellrész például valószínűleg a XIV. sz.-ból származik, az eredetileg négyágú, gótikus koronát a XVII. sz. elején formálhatták tízágúra. Ebben a kápolnába n van a nemrég boldoggá avatott Apor Vilmos mártír püspök szarkofágja, amelyet 1948-ban készített Boldogfalvi Farkas Sándor.
II. János Pál pápa imádkozik Apor Vilmos püspök sírjánál
Szent László-herma
Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban külön választották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.
Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponya ezüst borítással lett körülvéve, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A Herma felül kinyitható és ott van belehelyezve az ezüstlemez borítású koponya.
László Gyula történész-professzor szerint - akinek alkalma volt a Hermát tüzetesen megvizsgálni -, az ereklyetartó arcvonásai megának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik.
Az ezüstötvözetből készült Herma később a Báthori család kincstárába került. Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja - aki veszprémi, majd győri püspök lett - hozta magával 1606-ban. Prágában restauráltatta a Hermát. A koronán ekkor kicserélték az igazi drágaköveket. A Hermát Telekesy István a törökök elől az ausztriai Borostyánkő várába vitte és a törökök elvonulása után került vissza Győrbe.
A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból pedig Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott és azt ott szintén díszes hermában őrzik.
Simor János püspök 1861-ben az újonnan restaurált Hédervári kápolnában helyezte el a Hermát. Szép oltárt készíttetett és díszes üveggel borított tartóba helyezte.
A szent király ereklyéjének tisztelete az 1762-es földrengés után terjedt el. A hívek ugyanis Szent Lászlóhoz folyamodtak, hogy a földrengés veszedelmétől mentse meg Győrt. Nem is érte súlyosabb kár a várost. Zichy Ferenc püspök rendeletére ettől kezdve minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét. Először a város falain tették ezt, majd azok lerombolása után az utcákon tartják a körmenetet. A körmenetben eredetileg papnövendékek vitték a Hermát. 1919-ben a kommün idején azonban a győri polgárok vállalták, hogy vállukon viszik és azóta ez a hagyomány él tovább. 1950-1989 között szünetelt a városi körmenet, csak a Székesegyház falain belül tartották meg azt. A rendszerváltás óta ismét ünnepélyes keretek között, katonasággal és zenekarral kísérik a győriek Szent László hermáját a város utcáin.
A Herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje, a Szentkoronát és a Szent Jobbot követően. A világ minden részéről felkeresik a látogatók. 1971-ben a Hédervári kápolna restaurálásakor a Simor püspök által készített oltárt lebontották és a Hermát egy fekete márvány talapzatra helyezték.
A Bazilika déli oldala előtt áll a Szent Mihály-szobor. Az 1764-ből származó barokk munka ismeretlen szobrász alkotása. A gonoszt a mélybe taszító, sisakos, pajzsos arkangyal lángpallossal a kezében látható. Győr egyik legjelentősebb szobrászati emlék ét Szakál Ernő restaurálta 1955-ben.
Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállítása (Káptalandomb és Apor Vilmos püspök tere sarok) a közelmúltban átépített, egyemeletes házban kapott helyet. Borsos Miklós (1906¦1990) alkotói pályája Győrből indult, s most itt kapott művei egy része mél tó otthont.
A Frigyláda-emlékmű (vagy Frigyszekrény-szobor, Gutenberg tér) 1731-ben készült. Valószínűleg J. E. Fischer von Erlach (1693¦1742) tervei szerint faragta Antonio Corradini a pompás barokk szoborcsoportot. Magas, volutákkal megtámasztott talapzaton (am elyen a kálvária-jelenetet láthatjuk) két angyal emeli magasba a frigyládát. A frigyláda aranyozott bádogból készült, fölötte sugaras glóriával övezett Isten Báránya van. A legenda szerint III. Károly király engesztelésül készíttette azért, mert 1729-ben a vár őrsége szökött katona üldözése közben egy pap kezéből kiütötte a szentségtartót, amely összetörött.
Frigyláda-szobor
Győr, Gutenberg tér
Magas, megtámasztott alapzaton két angyal fogja közre a frigyszekrényt, felette glóriával Isten báránya. Bécsi és olasz művészek Corradini tervei alapján készült alkotása.1731
Mária oszlop
Győr felszabadulását követően az európai kereszténység kiemelt stratégiai jelentőségű végvára. Tovább haladva a Széchenyi- téren a Mária- oszlop Buda visszafoglalásának emlékét hirdeti. A Bárány Szálló a pápai pálosok vendégfogadójaként szolgál szállásul. A 16 m magas, barokk Mária-oszlop a Szent Ignác-templommal szemben, a téren áll. 1686-ban, esetleg néhány évvel később állította Kollonits Lipót győri püspök, Buda visszafoglalásának ünneplésére. A talapzat négy sarkán Szent István király, Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal és Szent Lipót szobrai állnak; a vörös márványból készült, jón oszlopfőn pedig a kis Jézust tartó Szűz Mária.
A Kreszta-ház
(Apáca u. 1.) a XVIII. sz. első felében épült, mai klasszicista alakját a XIX. sz. elején kapta. Ma a győri születésű Kovács Margit keramikusművész állandó kiállításának ad otthont.
Városi Művészeti Múzeum - Kovács Margit Állandó Kerámia Kiállítás
Cím:9022 Győr, Apáca u. 1.
T:96/326-739
Kapcsoat:Xantus János Múzeum, 96/310-588
Nyitva :K-V 10-18 óráig. Máskor és télen bejelentkezéssel
A múzeum épülete
A Gutenberg téri, gyönyörű barokk Frigyláda szoborcsoporttal szemben, az Apáca utca sarkán találjuk a klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-házat, mely nevét a századfordulón itt működött fűszer és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta.
A középkori hangulatú, három utcára néző ház 1703-ban már emeletes volt, meredek manzardos tetőzetét ezután kapta. Emeletén és tetőterében került elhelyezésre 1974-ben - majd 1982-ben tovább bővítve - a Kovács Margit műveiből rendezett állandó kiállítás. Az alkotások egy része a művész ajándékaként került a város tulajdonába, más része a szentendrei Kovács Margit Gyűjtemény letéti anyaga.
Kovács Margit (1902-1977) Győrött született kerámiaművész. Művészeti tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd Hertha Bucher bécsi magániskolájában (1926-1928) és Münchenben, a Staatschule für angewandte Kunstban, Karl Killernél és Adalbert Niemeyernél folytatta (1928- 1929).
Hazatérése után kapcsolódott be a magyar művészeti életbe. Családjával Budapestre költözött, és élete végéig ott működött. 1930-ban jelentkezett először nagyobb kiállítással a Nemzeti Szalonban. Munkái alapján a kritika a legtehetségesebb fiatal magyar keramikusként ünnepelte. Ebben az évben nyert először díjat a monzai IV. modern iparművészeti kiállításon, amit számos elismerés követett.
Életművét a szépség öröme, az anyagelvűség tisztelete és a virtuóz technika jellemzi. Művészetének középpontjában az ember áll. Kifogyhatatlan fantáziával formálta humoros, groteszk, népballadai tömörségű vagy drámai jeleneteit, zsúfolt díszű vagy alakos korsóit, táljait, a népmesékből és népéletből vett reliefjeit és alakjait.
Állandó kiállításának anyaga a virágvázától a fali tálon és állatalakos korsón keresztül a gótikus hangulatú angyalábrázoláson, a gyermekét féltő anya expresszív figuráján át a realista portréig és a szimbolikus, vallásos vagy mesés tartalmú ábrázolásig, a körplasztikától az engobe-festésű falképekig terjed.
Figuráit jó lélektani megfigyelőképességgel mintázta, különös gondot fordított a kezek realista megformálására, amely ellentétben áll a fej tipizáló és a test vagy alak absztraháló formamegoldásával. Munkáinak ellenállhatatlan hatása őszinteségükben rejlik.
A vaskakas Győr városának a jelképe, a Duna partján, a Dunakapu téren álló kút figurája. Eredetije a Xantus János Múzeumban van. A kakas-jelkép története a török időkre nyúlik vissza: a hagyomány szerint a törökök úgy tartották, hogy a magyarok csak a kkor tudják majd visszafoglalni a várat, amikor a Duna-kapu fölötti vaskakas megszólal.
A Széchenyi tér valamikor a város főtere volt. Piacokat, vásárokat, népünnepélyeket tartottak itt, s a tér délnyugati sarkán állt a pellengér és a vesztőhely. Ma XVII-XVIII. századi épületek veszik körül a szép teret.
Az Angarano- vagy Esterházy-ház (Király u. 17.) a Széchenyi tér nyugati sarkán áll, de főhomlokzata a Király utcára néz. A szép barokk palota több kisebb épületből alakult ki. Első ismert tulajdonosa Angarano Lajos olasz származású kereskedő volt az 1 580-as években. 1770-ben Esterházy Gábor gróf vásárolta meg, és alakíttatta ma is látható formájára. A főhomlokzaton a kőkeretezésű, kosáríves kapuzat felett nyitott erkély van, gazdag kovácsoltvas mellvédráccsal; az erkélyt hermák támasztják alá. Az épü letnek a Széchenyitér felé forduló sarkán zárt erkély van, mellette ¦ fülkében ¦ Szűz Mária megkoronázását ábrázoló szoborcsoport látható. Ma a szépen felújított épületben képtár van.
A vastuskós ház (Széchenyi tér 4.) a XVII. században épült, a városbírók háza volt. 1833-ban Zittritsch Mátyás fűszerkereskedő vette meg, s cégéréül kovácsszegekkel televert fatörzset ¦ vastuskót ¦ választott, a bécsi LStock im Eisen¬ mintájára. A vas tuskó most is ott áll. A manzárdtetős épület sarkán a két emeletet átfogó, konzolokkal alátámasztott zárt sarokerkély van. Patkó Imre, neves győri gyűjtő a városnak adományozta sok kultikus tárgyat tartalmazó gyűjteményét. Ma ez látható a házban.
A Xantus János Múzeum (Széchenyi tér 5.) épülete szintén több kisebb házból kialakított barokk palota. A házakat a pannonhalmi bencések a XVII. sz. folyamán megvásárolták, majd 1741¦1742-ben Sajghó Benedek főapát alakíttatta ki a ma is látható palotát . Az épület kétszintes, középen nyílik a kosáríves, kőkeretezésű kapuzat. A kapu fölött gyámköveken nyugvó zárt erkély, az erkély fölött háromszögű oromzat emelkedik. Az erkély melletti szoborfülkékben Szent István király és Szent Benedek szoboralakja ál l. Belső helyiségei közül a legszebb az egykori főapáti ebédlő, amelyet Schaller István (1708¦1779) győri születésű festő freskói díszítenek. Az épület 1949 óta múzeum, gazdag régészeti, néprajzi, helytörténeti, képző- és iparművészeti gyűjteménnyel.
Loyolai Szent Ignác-templom
Cím:9022 Győr, Széchenyi tér 9.tel: 96/315-988
Győr-Belváros plébániahivatal, 96/320-833
A Szent Ignác-templom, a bencés rendház és gimnázium (Széchenyi tér 8-9.) a Széchenyi tér déli oldalát foglalja el. Az együttest eredetileg a jezsuiták építették; a templom 1634¦1641 között, a rendház 1667-re készült el, a gimnáziumot a XVIII. századb an emelték. A jezsuita rendet 1777-ben feloszlatták; az épületegyüttest 1802-ben a bencések kapták meg. Þk a régi gimnáziumot lebontották, a helyére újat emeltek, ami 1888-ban nyílt meg és ma is működik.
A Szent Ignác-templom kéttornyos főhomlokzatát fülkékben álló szobrok díszítik. Belső tere egyhajós, kétoldalt 3-3 kápolnával, s tágas, egyenes záródású szentéllyel. A szentély mennyezetfreskóját és a főoltárképet ¦ mindkettőn Szent Ignácot láthatjuk ¦ Paul Troger festette 1744-ben. Þ készítette a hajó mennyezetképét is, 1747-ben. Pompás barokk munka a gazdagon díszített szószék (1749-ben faragta a pozsonyi Gode Lajos) és a szobrokkal díszített, 1755-ből származó orgonaszekrény is.
A Szent Ignác-templom, bencés rendház és gimnázium a Széchenyi tér déli oldalán áll. A templomot a jezsuiták építették 1634-1641 között, míg a a gimnáziumot a 18. században emelték. A Szent Ignác-templom kéttornyos főhomlokzatát fülkékben álló szobrok díszítik. Belső tere egyhajós, kétoldalt három-három kápolnával. A szentély mennyezetfreskóját és a főoltárképet Paul Troger festette 1744-ben. Pompás barokk munka a gazdagon díszített szószék is.
A főoltárt mesterek sora készítette, közülük kiemelkedik a Szent Ignác megdicsőülése oltárképet festő Paul Troger. Ő készítette a boltozat mennyezetképeit 1744-1747 között, amelyek Szent Ignác mennybevitelét és az angyali üdvözletet ábrázolják. A boltsüveg ívrészein a négy evangélista és a négy próféta képét láthatjuk. Közülük az egyiknek (Szent Lukács) az arca a festő arcát mintázza..
A bencés rendház egyszerű, barokk homlokzatú kétemeletes épület. Kapuja fölött Széchenyi György püspök címere látható 1667-ből. Belső helyiségeit gazdag stukkódíszek ékesítik. A rendház nyugati sarkán a jezsuitáknak már a XVII. században patikájuk vol t; ez ma helyreállítva Széchenyi gyógyszertár néven működő patikamúzeum.
Múzeumpatika
Cím:9022 Győr, Széchenyi tér 9.
Telefon:96/320-954
Nyitva tartás:H-P 7.30-16 óra
A barokk rendházban 1654 óta működik a patika. A mennyezet itáliai falfestményei, stukkófigurái, leveles-díszítményei 1661 és 1667 között készültek. A patikát a jezsuiták alapították . Külön érték az eredeti bútorzatból megmaradt, rokokó stílusú, mór figurák által tartott szekrény, valamint I. Rákóczi György fejedelem mozsara 1647-ből.
A Rozália-ház (Kazinczy u. 21.) a XVIII. század első felében épült, manzárdtetős, emeletes lakóház. Volutás konzolokra támaszkodó, gazdagon díszített zárt erkélye felnyúlik a tető gerincéig. A zárt erkély párkányát kiterjesztett szárnyú pelikán ékesít i; első emeleti ablaka alatt Szent Rozáliának, a pestisben megbetegedettek védőszentjének fekvő alakja látható.
A régi városháza (Rákóczi Ferenc u. 1.) telkén már a XVI. sz.-ban a győri városháza állt. A török időkben sokat szenvedett épület helyére csak akkor építettek újat (1753¦1774 között), amikor Győr újra szabad királyi város lett. Ebben az alakjában láth atjuk most is, de városházaként csak 1898-ig szolgált. A szép barokk palota egyemeletes, a középen nyíló, íves záródású kapu fölötti nyitott erkélyt két toszkán oszlop és egy kőkonzol tartja. Különösen szép az erkély kovácsoltvas rácsa. A hagyomány szerint még a régi épület pincebörtönében raboskodott 1715-ben, kivégzése előtt a Lőcsei fehér asszony, Korponai Jánosné Géczy Júlia.
A Zichy Palota barokk lakomáján nemesi családok kóstolják a korszak gasztronómiai specialitásait, s kedvük szerint méltóságteljes táncaiknak hódolnak. Érdemes megcsodálni Győr barokk címerét is, mely immár, a szabad királyi város jelképét mutatja
A Magyar Ispita (Rákóczi Ferenc u. 6.) az elaggott győri magyar polgárok otthona volt egykor. Széchenyi György püspök alapítványából épült fel a XVII¦XVIII. században, több régi lakóház felhasználásával. Az egyemeletes épület egyszerű homlokzatát két fülkeszobor díszíti. Két udvara, amelyeket toszkán oszlopokon nyugvó árkádsorok öveznek, a győri reneszánsz legszebb emlékei közé tartozik. A hátsó udvarban Borsos Miklós szobrászművész díszkútja áll. Az Ispitához templom is tartozott, a XVIII. század el ején emelt, vele egybeépült Szent Anna-kápolna. Tornya a szentély mellett áll. A II. világháborúban elég sok kárt szenvedett; gazdag barokk berendezéséből csak a Szent Erzsébet-oltár maradt meg, amelynek képét Schaller István festette 1740 körül. Az épül etben ma Váczy Péter magángyűjteménye ¦ amelyet Győr városának ajándékozott ¦ kapott helyet. A gyűjtemény legérdekesebb darabjai az iparművészeti tárgyak.
Városháza
Városháza (Városház tér) eklektikus épülete, körerkélyes toronnyal, 1896¦1898 között épült. Tervezője Hübner Jenő volt. Stukkódíszes előcsarnokában áll Bisinger József üvegesmester szobra: az ő hagyatékából épült fel többek között ez a városháza is. Alakját Mátray Lajos szobrászművész faragta márványba. Az első emeleti díszes tanácsteremben hangversenyeket is szoktak tartani; hangversenyorgonája 1969¦1973 között készült.Városháza 59 méteres eklektikus tornyát, amelyet a lebontott Tűztorony pótlására szánt a palota tervezője. Erkélyéről letekintve a mai Győr képe tárul elénk. Jól kiépített út- vasúthálózat, dinamikusan fejlődő ipar, gazdag kulturális-sport élet, híres oktatási intézmények, gondozott épített és természeti környezet tárul elénk. A győriek kedvenc sétálóútján a felújított Baross úton pedig ott korzózik a hagyományosan vendégszerető polgárság.
Sarló köz
A görbén kanyarodó Sarló- köz kereskedőházainak magtárablakai, padlásfalai középkori hangulatba ringatnak, itt található a közelben a Korona Szálló épülete is
Városi Művészeti Múzeum
Cím:9021 Győr, Rákóczi út 6.
T:96/318-141
Nyitva:K-V márc. 1-okt. 31. 10-18, nov. 1-febr. 28. 10-17 óráig.
A Városi Művészeti Múzeumot 1994. szeptember 15-én alapította Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a céllal, hogy szakszerűen gondozza, dolgozza fel, fejlessze tovább, publikálja és mutassa be állandó és időszaki kiállítások keretében a város képző- és iparművészeti gyűjteményeit. E gyűjtemények közé tartozik a korábban városi tulajdonba került Borsos Miklós- és Kovács Margit-művészeti hagyaték, a 33 éve működő Győri Művésztelep nemzetközi képzőművészeti gyűjteménye, az Oxigén Biennálé Alapítvány által gyűjtött kortárs nemzetközi grafikai gyűjtemény, Váczy Péter frissen megvásárolt magángyűjteménye, és a hagyaték útján Győrbe kerülő, nagyhírű Radnai- gyűjtemény.
A Városi Művészeti Múzeum 1994. november 11- én nyitotta meg kapuját a nagyközönség számára a Magyar Ispita néven ismert, gyönyörű műemléképületben.
Az intézmény 1997-ben új képtárral bővült, amely többszintű kiállítási területével, speciális raktáraival, jól felszerelt restaurátor műhelyével, korszerűen berendezett munkahelyeivel és új munkatársaival megfelelő feltételeket biztosít a mára már 4200 m2 kiállítási alapterülettel rendelkező múzeum működése számára.
1998. január 1-től végleg a múzeumhoz került a Borsos Miklós szobrászművész életművét bemutató és a Kovács Margit kerámiaművész hagyatékából rendezett állandó kiállítás teljes anyaga és épületei, valamint a Nemzetközi Művésztelep szervezése, a győri Alkotóház működtetése és az évezred első évétől a Győri Grafikai Műhely.
Pannonhalma
Bencés főapátság és temploma (Tours-i Szent Márton)
A Hoteltől kellemes egy napos kirándulás - kerékpárral fél órás út. Pannonhalmi orgonakoncertekre a jegyet kívánságra beszerezzük.
Géza fejedelem, az államalapító Szent István atyja ezen a helyen telepítette le Szent Benedek fiait, a bencéseket, akiknek a feladatuk a keresztény hit terjesztése és meggyökereztetése volt a magyarok között.
1802-től a bencés szerzetesek a közös imádságon és a lelkipásztori munkán túl az oktatást és a nevelést vállalták. A második világháború idején épült Pannonhalma és az ország akkor legmodernebb gimnáziuma és diákotthona, amelyben ma csaknem 350 diák él és tanul.
II. János Pál pápa, a római -katolikus egyház feje 1991-ben járt először Magyarországon, 1996-os látogatása alatt ellátogatott a Pannonhalmi Apátságba, hiszen találkozni kívánt annak a bencés szerzetes közösségnek a mostani tagjaival, amelynek alapítói ezer évvel ezelőtt telepedtek le Szent Márton hegyén.
Az oldalon található egyes mondatok idézetek a "vendégváró" portál győri leírásaiból.