Építészeti örökség
  Természeti értékek
  Képek Győrről
  Rendezvények
  under construction (Utazás és kirándulás)

Pannonhalma

 

karmeli2.jpg (144413 bájt)
 

 A  három  folyó, a Rápca , a Rába és a Duna találkozásánál fekvő város. A római birodalomban az Arrabona nevet viselte.

 

bences-t.jpg (90224 bájt)
 

 

 

 

 

Győr Közép-Európa egyik fontos fő útja mellett fekszik,  Bécs és Budapest között pontosan félúton.

 


 


Történelem::

 

Az első nagyobb, összefüggő település Krisztus születése előtt öt évszázaddal alakult ki; lakói kelták voltak. Tőlük származik a település első elnevezése: Arrabona. E nevet közel nyolc évszázadig ebben a formájában használták és rövidített változatát - Raab - a település német megjelölése egészen napjainkig megőrizte.

A kelták, majd a rómaiak is Arrabonának nevezték, vagyis Rába menti szállásnak. Honfoglaló őseink valószínűleg Győr nemzetségének adták a települést, s innen mai neve.

A magyar honfoglalás után a település, immár Győr néven Szent István király jóvoltából vármegyeszékhellyé lett. Ő alapította a püspökséget a városban. Győr 1271-ben szabad királyi várossá vált, polgárai különböző kiváltságokat kaptak. Vára sok csatát látott, támadták az osztrákok, tatárok, törökök, franciák (ezek itt mind). A győri vár kalandos történetének néhány állomása: Erzsébet királyné - aki Visegrádról ellopatta a koronát - fiával, V. Lászlóval ebben a avárosban keresett menedéket, s nagyobb összegű kölcsönt vett fel a vár zsoldoskapitányától. Erzsébet meghalt, s a kapitány, hogy pénzhez jusson, háromezer forintért eladta a várat... Később ugyanennyi pénzért visszavette a győri püspök...

1455-ben Hunyadi János tartott itt országgyűlést.

1529-ben pedig Szulejmán szultán csapatai vonultak be Győrbe, amelyet a németek - elmenekülésük előtt - felgyújtottak. Ezért lett Győr törökül Janik Kala, vagyis égett város. 1537-ben újra az osztrákok kezén volt a vár. 1566-ban már újjáépült. 1594 szeptemberében mégis átadták a várat a törököknek. 1598-ban Pálffy Miklós csellel visszafoglalta.
A város a további századokban is töretlenül fejlődött, noha a 16-17. században többször szenvedett tetemes károkat.
 

V. István 1271-ben a város lakóit kivette a földesúr fennhatósága alól II. Ottokár cseh király seregei felett aratott győzelem jutalmául - kiváltságokat adva nekik. A XIV. században Győr szépen fejlődött.  Győr szabad királyi város rangot nyert. Ferdinánd 1527-ben bevonult a várba.

     

Ferdinánd 1594-ben feladta a győri várat a törököknek, a lakosság pedig elmenekült. Győr 1598-ban  felszabadult a török uralom alól két hadvezér, Pálffy Miklós és Schwarzenberg csapatainak által.  1683-ban, a Bécs elleni hadjáratkor Győrt szerencsésen elkerülte az ostrom. A Rákóczi-szabadságharc idején Bottyán János csapatai jelentős eredményeket értek el a környéken. Napóleon francia csapatai 1809 nyarán 10 napi ostrommal vették be a várost, augusztus 31-én Napóleon is megnézte a várat, bástyáit több helyen felrobbantotta.

Az elkövetkező évszázadokban a város nagyot fejlődött. 1743-ban Mária Terézia szabad királyi város rangjára emelte Győrt. E korban különösen a gabonával és marhával kereskedő polgárok gazdagodtak meg: épületeik pompája vetekedett a városban elő nemesemberek (Zichy család, Esterházy család) palotáinak szépségével. A kor legnagyobb mecénása azonban kétségtelenül a római katolikus egyház volt Győrben. Az ellenreformáció idején letelepülő szerzetesrendek, a jezsuiták és karmeliták új templomaik mellett kolostort, kórházat és ikolákat is építettek. E hatalmas építkezések megváltoztatták a város képét. A káptalani iskolában, később evangélikusok algimnáziumában, majd a jezsuiták 1627-ben megnyílt gimnáziumában a magyar mellett a latin volt a tanítás nyelve. A város latinos elnevezését - Jaurinum - régi írások, oklevelek őrzik.

Az 1848-49-es szabadságharcnak is több jeles eseménye kötődik a városhoz: október 21-én Kossuth Lajos érkezett a feldunai hadsereg megszervezésére, Bécs ostromának előkészítésére; december 27-én Windischgrätz seregei elfoglalták a várost; augusztus 3-án Klapka Komáromból kitörve ugyan elfoglalta a várost, de 15-étől ismét a császáriak kezére került.
Az 1870-es évektől látványosan hanyatlani kezdett a gabonakereskedelem. A szekereken és a kis hajókon történő szállítást a Bécs-Győr közötti vasúti forgalom elsorvasztotta. Győr fejlődése más irányt vett, a város ipari jelleget kezdett ölteni: 1896-ban megalakult a Magyar Vagon- és Gépgyár.

A trianoni csonkítás miatt a vármegyét egyesítették a területe töredékévé zsugorodott Moson és Sopron megyékkel. 

Az 1970-es évek végén  indult meg Győr történeti belvárosának tervszerű megújítása. Az első helyreállítások éppen a bontásokkal leginkább megsebbzett délkeleti városrészben kezdődtek.A várost ma Európa-szerte a városmegújítás legjobb példái között emlegetik: a megújúló Győr 1989-ben méltán nyerte el a műemlékvédelem Európa díját.
A 19. században ipari településsé vált. Győr ma Magyarország legjelentősebb ipari és kulturális központja, emellett iskolavárosnak is számít.

Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest és Sopron előzi meg

 

 

 

  Természeti értékek
  Építészetett örökség
  Rendezvények
  Képek Győrről
  under construction (Utazás és kirándulás)

Vissza

 agyualla.jpg (34411 bájt)a-hajo.jpg (29650 bájt)antifona.jpg (30559 bájt)apaca_u.jpg (78926 bájt)aranyj_u.jpg (54573 bájt)barany.jpg (70531 bájt)baross_u.jpg (56042 bájt)batthyan.jpg (26281 bájt)becsi_k.jpg (55496 bájt)belv-d.jpg (94128 bájt)belv-e.jpg (81069 bájt)bences-o.jpg (125739 bájt)bences-s.jpg (47300 bájt)bences-t.jpg (90224 bájt)bisinger.jpg (129539 bájt)cimer.jpg (41934 bájt)corvin1.gif (4345 bájt)d-homlok.jpg (75527 bájt)disztrm.jpg (47823 bájt)duna1.jpg (62163 bájt)duna2.jpg (16573 bájt)duna3.jpg (46888 bájt)dunakapu.jpg (88675 bájt)dunaraba.jpg (63556 bájt)elocsar.jpg (32784 bájt)eszterha.jpg (64068 bájt)fafarago.jpg (47941 bájt)fejer_ci.jpg (32298 bájt)fejer_h.jpg (38837 bájt)fejer_ko.jpg (24540 bájt)foposta.jpg (26421 bájt)fresko.jpg (26103 bájt)frigysz.jpg (46613 bájt)f-szoba.jpg (22099 bájt)gybalett.jpg (57310 bájt)isp_udv.jpg (23550 bájt)ivokut.jpg (27502 bájt)kanonok.jpg (57742 bájt)kapolna.jpg (80522 bájt)kapu.jpg (34102 bájt)karmeli1.jpg (41197 bájt)karmeli2.jpg (144413 bájt)kastelyb.jpg (84432 bájt)kazamata.jpg (45017 bájt)kazincz1.jpg (53230 bájt)kazincz2.jpg (41661 bájt)kazincz3.jpg (81003 bájt)k-domb.jpg (63278 bájt)kincstar.jpg (69330 bájt)kiraly_u.jpg (91819 bájt)klastrom.jpg (62515 bájt)konyvtar.jpg (37753 bájt)kormenet.jpg (36689 bájt)kovacs_m.jpg (36028 bájt)kreszta.jpg (48490 bájt)lisztf_1.jpg (82755 bájt)lisztf_2.jpg (40491 bájt)lisztf_6.jpg (52701 bájt)lisztf13.jpg (71380 bájt)lisztf15.jpg (34968 bájt)maria-o.jpg (37889 bájt)matyas_t.jpg (51874 bájt)munkshaz.jpg (71975 bájt)muzeum.jpg (28560 bájt)muzeum_2.jpg (25437 bájt)muzeum_3.jpg (58064 bájt)nad-evan.jpg (66259 bájt)nezoter.jpg (44221 bájt)n-ispita.jpg (54648 bájt)nyomtatv.jpg (61546 bájt)oltar.jpg (139587 bájt)oregtemp.jpg (120553 bájt)ott_haz.jpg (59526 bájt)ottcimer.jpg (30494 bájt)palffy.jpg (84005 bájt)papnevel.jpg (66708 bájt)patika.jpg (58966 bájt)patio.jpg (48493 bájt)prepost.jpg (41317 bájt)puspokv.jpg (67205 bájt)puspokv2.jpg (40348 bájt)puspokv3.jpg (58269 bájt)rabahote.jpg (62496 bájt)radoraba.jpg (104023 bájt)rakoczi.jpg (52182 bájt)ref_temp.jpg (81186 bájt)rozalia.jpg (96405 bájt)r-varosh.jpg (63167 bájt)sarkanty.jpg (62686 bájt)szech_3.jpg (61223 bájt)szech-e.jpg (68916 bájt)szekes_e.jpg (61682 bájt)szentely.jpg (84722 bájt)szif.jpg (77057 bájt)szinhaz.jpg (48001 bájt)szjozsef.jpg (26745 bájt)szlaszl2.jpg (41114 bájt)szlaszlo.jpg (34536 bájt)szlelek1.jpg (33224 bájt)szlelek2.jpg (42035 bájt)szobor.jpg (25506 bájt)sztimre1.jpg (77502 bájt)sztimre2.jpg (49654 bájt)temp_rom.jpg (62572 bájt)uszoda.jpg (108667 bájt)varfal.jpg (93754 bájt)varmegye.jpg (59321 bájt)vasar.jpg (48154 bájt)vastusko.jpg (30019 bájt)vh-ter.jpg (61672 bájt)zenepav.jpg (36638 bájt)zichy-p.jpg (59639 bájt)zichy-p2.jpg (59628 bájt)zichy-pk.jpg (24315 bájt)zichy-ud.jpg (50924 bájt)